Tudástár · Árazás
Bálaszállítás árak: mitől függ a fuvardíj?
A bálaszállítás ára nem egyetlen szám, hanem néhány jól körülhatárolható tényező eredménye. Ha ezeket előre ismeri, pontosabb ajánlatot tud kérni, és nem éri meglepetés a fuvarlevélnél sem.
A fuvardíj alapja: a valós kilométer
Minden kalkuláció a megtett úttal indul. Mi telephelytől telephelyig számolunk: a fuvardíjban benne van az odaút a felrakodás helyszínére, a rakománnyal megtett szakasz, és a visszaút is. Ez az oka annak, hogy egy 30 kilométeres fuvar nem harmada egy 90 kilométeresnek, a kiállás fix költsége minden fuvarnál ugyanúgy jelentkezik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy rövid, 20-40 km-es távolságoknál a díj nagyobb részét a kiállás és a rakodásra fordított idő teszi ki, míg 100 km fölött már egyértelműen a futott kilométer dominál. Légvonalban mért távolsággal soha nem érdemes számolni: pótkocsis szerelvénnyel a valós útvonal gyakran 15-25 százalékkal hosszabb, mert a nehéz járműnek megfelelő úthálózaton kell haladnia.
Az útdíj szintén a kilométerhez kötődik: a 12 tonna feletti, négytengelyes szerelvények útdíjkategóriája a legmagasabbak közé tartozik, és ez minden megtett gyorsforgalmi kilométeren megjelenik. Ha a felrakodás és a lerakodás helye között van alsóbbrendű, de teherbíró alternatíva, azt az útvonaltervezésnél figyelembe vesszük, de csak akkor, ha nem növeli aránytalanul a menetidőt.
Darabszám és a fordulók száma
A második legfontosabb tényező, hogy hány bálát kell elvinni, és ez hány fordulóba fér bele. Egy standard nyerges pótkocsira körbálából jellemzően 30-36 darab kerül fel a bála átmérőjétől és a rakatolástól függően, nagykockából pedig 24-30 darab. Ha 40 bálát kell szállítani, az másfél forduló, vagyis a fuvardíj közelebb lesz a két forduló árához, mint az egyéhez.
Ezért éri meg mindig kerek rakománnyal tervezni. Ha 250 bála vár elszállításra, érdemes végiggondolni, hogy 7 vagy 8 fordulóra van-e szükség, mert a maradék néhány darabért indított külön út aránytalanul drágítja a teljes munkát.
Nagyobb, több fordulós munkánál a fajlagos díj jellemzően csökken. Ennek egyszerű oka van: a szerelvény egy napra a munkához van rendelve, a napi kiállás és az adminisztráció költsége pedig több forduló között oszlik el. Egy nap alatt, 30-40 kilométeres távolságon 4-5 forduló is teljesíthető, ha a rakodás mindkét végén akadálytalanul megy, 80 kilométer fölött ez már inkább napi 2-3 forduló.
Körbála vagy kockabála: a raktér kihasználása
A bála típusa közvetlenül befolyásolja, mennyi fér egy fordulóba. A 120-as körbála átmérője 120 cm, tömege szénából 250-350 kg, szalmából jellemzően 180-250 kg. A 150-es körbála már 400-500 kg is lehet szénából. A nagykocka (120×90×240 cm) 350-500 kg körül mozog, viszont hasáb alakja miatt hézagmentesen rakatolható, így ugyanazon a platón nagyobb tömeg fér el.
A gyakorlati következmény egyszerű: kockabálánál általában a megengedett össztömeg a szűk keresztmetszet, körbálánál a raktér mérete. Aki nedves, tömör szénabálát szállíttat, hamarabb üti meg a súlyhatárt, mint aki száraz szalmát. A bálatípusok közti különbségekről részletesen írtunk a körbála és kockabála szállításáról szóló cikkünkben.
Rakodógép: van-e a helyszínen?
A rakodás gyakran nagyobb tétel, mint gondolnánk. Ha a felrakodás és a lerakodás helyszínén is van üzemképes homlokrakodó vagy teleszkópos rakodó kezelővel, egy forduló rakodása 25-40 percbe fér bele. Ha nekünk kell rakodógépet vinni, az a fuvar mellé egy külön alacsonyplatós kiállást jelent, ami érdemben növeli a költséget.
- Két oldalon saját rakodógép: a legkedvezőbb változat, a legrövidebb állásidővel
- Csak az egyik oldalon van gép: a másik végre szervezni kell megoldást
- Sehol nincs gép: rakodógépes kiállás szükséges, magasabb díjjal
- Kézi rakodás: kisbálánál járható út, de időigényes és emberigényes
Szezonális kereslet és időzítés
A bálaszállítás erősen szezonális. Június közepétől augusztus végéig, a szalmabetakarítás és a második-harmadik kaszálás idején a szabad kapacitás a töredékére csökken, és ilyenkor a rugalmatlan, egy adott napra kötött időpont felárral jár. Ugyanaz a fuvar október-március között nyugodtabb tempóban, kedvezőbben szervezhető.
Fontos, hogy az állásidő is pénzbe kerül. Ha a sofőr a megbeszélt időpontban kiáll, de a rakodógép nem áll rendelkezésre vagy a tábla nem járható, az elveszett óra a fuvardíjban jelenik meg. Ezt a legkönnyebb elkerülni: egy telefonhívás a fuvar előtti napon szinte mindig kiszűri a félreértéseket.
Szintén drágít, ha a fuvar hétvégére vagy késő esti órákra esik, illetve ha 24-48 órán belüli expressz kiállásra van szükség. A szezonális tervezésről és a csúszás elkerüléséről külön cikkünk szól: bálaszállítás szezonban.
Hogyan kap gyorsan ársávot?
A főoldalunkon található árkalkulátor pontosan ezekre a kérdésekre épül: megadja a felrakodás és a lerakodás helyét, a bála típusát és darabszámát, valamint azt, hogy van-e helyben rakodógép, és azonnal kap egy reális ársávot. A végleges, fix árat ezután írásos ajánlatban erősítjük meg, rejtett tételek nélkül.
Az ajánlatkéréshez érdemes előre összeszedni a bálák pontos darabszámát és típusát, a két helyszín címét vagy helyrajzi számát, a rakodógép meglétét, valamint azt, hogy melyik héten szeretné a szállítást. Ezzel az öt adattal munkaidőben órákon belül pontos árat tudunk adni.