Tudástár · Rakomány
Körbála vagy kockabála: mit hogyan szállítunk?
A bála alakja meghatározza, hány darab fér egy fordulóba, hogyan kell rakatolni, és mennyi rögzítőeszköz kell hozzá. Az alábbiakban azt szedtük össze, amit a gyakorlatban minden fuvar előtt tisztázunk.
Méretek és súlyok, amikkel számolni kell
A hazai gyakorlatban három bálatípussal találkozunk a leggyakrabban. A 120-as körbála átmérője 120 cm, szélessége jellemzően 120 cm; szalmából 180-250 kg, szénából 250-350 kg. A 150-es körbála átmérője 150 cm, ez már 300-400 kg szalmából és 400-550 kg szénából. A nagykocka szabványos mérete 120×90×240 cm, tömege az anyagtól és a tömörítéstől függően 350-500 kg.
A nedvességtartalom komolyan számít: a 18-20 százalék körüli nedvességgel betakarított széna ugyanabban a térfogatban 20-30 százalékkal nehezebb lehet, mint a jól kiszáradt. Ha bizonytalan a bálák súlyában, elég néhány darabot lemérni, ebből már megbízhatóan tervezhető a rakomány.
Hány darab fér egy platóra?
Egy 13,6 méteres nyerges pótkocsi platója adja a viszonyítási alapot. Körbálából, két szintben rakatolva, 120-as méretnél jellemzően 32-36 darab fér fel; 150-es körbálánál ez 24-28 darabra csökken, mert a nagyobb átmérő miatt kevesebb sor jön ki hosszában. Nagykockából, keresztbe és két szintben rakatolva, 24-30 darab a szokásos.
- 120-as körbála: 32-36 db / forduló, kb. 8-11 tonna rakománytömeg
- 150-es körbála: 24-28 db / forduló, kb. 9-13 tonna
- Nagykocka (120×90×240): 24-30 db / forduló, kb. 10-14 tonna
- Pótkocsis szerelvény: bálatípustól függően 20-40 százalékkal több
Ezek irányszámok: a végleges darabszámot mindig a megengedett össztömeg zárja le. Ha a bálák a felső sávba esnek súlyban, előfordul, hogy fizikailag még elférne néhány darab, de a tengelyterhelés miatt nem rakjuk fel. Ilyenkor jobb egy fordulóval többet tervezni, mint túlterhelt járművel indulni.
Rakatolás: körbála és kocka eltérő logikája
A körbála hengeres, ezért görögni akar. A bevált megoldás, hogy az alsó sort fekvő helyzetben, egymáshoz szorosan tolva rakjuk, a felső sor pedig a két alsó bála közti völgybe ül be, így a rakat magától stabilizálódik. A plató szélein futó rakoncák megakadályozzák az oldalirányú elmozdulást.
A nagykocka ezzel szemben hasáb: hézagmentesen egymás mellé és egymásra rakható, kötésben rakatolva pedig szinte önhordó falat alkot. Itt a figyelem inkább a súlyelosztásra irányul, a nehezebb bálák a tengelyek fölé, a rakomány súlypontja a lehető legalacsonyabbra kerül. Vegyes rakománynál a kockabála megy alulra, a körbála felülre, soha nem fordítva.
Rögzítés spaniferrel
A rakományrögzítés nem formalitás: bálánál a legtöbb káresemény onnan ered, hogy a rakat fékezéskor előre indul. Mi 5 tonnás szakítószilárdságú spaniferekkel dolgozunk, körbálánál jellemzően 2-3 méterenként egy hevederrel, azaz egy teljes rakaton 6-8 darabbal. Kockabálánál a szorosabb illeszkedés miatt 5-6 heveder is elegendő lehet, de a rakat elejére és végére mindig kerül külön rögzítés.
Az induláshoz a heveder csak a kezdet: az első 20-30 kilométer után megállunk és utánfeszítünk, mert a bálák ekkorra ülnek meg a helyükön. Éles peremeknél élvédőt használunk, hogy a heveder ne vágjon bele a zsinegbe vagy a fóliába. Fóliázott szenázsbálánál külön óvatosság kell: ott a fólia sérülése a takarmány romlását jelenti, ezért szélesebb hevedert és több élvédőt alkalmazunk.
Szenázs, kisbála és vegyes rakomány
A fóliázott szenázsbála külön kategória. Átmérője rendszerint 120-130 cm, tömege viszont a magas nedvességtartalom miatt 600-900 kg is lehet, vagyis feleannyi darab is elég ahhoz, hogy a szerelvény elérje a súlyhatárt. Egy fordulóra jellemzően 16-20 darab szenázsbála kerül fel, és ezeket egy szintben, a fóliát kímélve rakatoljuk.
A kisbála a másik véglet: 15-25 kg darabonként, viszont a rakodása kézi munka. Itt nem a darabszám, hanem a rakodásra fordított emberóra a meghatározó. Ha kisbálát szállíttat, számoljon azzal, hogy egy 500 darabos rakomány felrakodása két emberrel is jó egy óra.
Vegyes rakománynál a sorrend fontos: alulra a nehezebb, szabályos kockabála kerül, felülre a könnyebb körbála, és a két típus között nem hagyunk hézagot. Fóliázott bálát soha nem rakunk szárazbála alá, mert a felső sor súlya alatt a fólia felszakadhat.
Mit adjon meg ajánlatkéréskor?
Ahhoz, hogy első körben pontos árat tudjunk adni, három adat a döntő: a bála típusa és mérete, a darabszám, valamint az, hogy szalma, széna vagy fóliázott szenázs a rakomány. Ha van rá mód, néhány bála lemért tömege is sokat segít, mert a becsült és a valós súly között könnyen adódik 20 százalék eltérés. Ebből már látjuk, hány forduló lesz, milyen rögzítés kell, és hogy belefér-e a súlyhatárba. Az árat befolyásoló további tényezőkről az árakról szóló cikkünkben írtunk részletesen.